gepilogic

"...sok ember panaszkodik, hogy alig vannak érzelmeik, és intenzív érzelmekkel teli élet után sóvárognak. Különösen az ellenkező neműekkel való kapcsolataikon veszik észre, hogy sokkal inkább a fejükkel, mint a szívükkel gondolkodnak.
A világunk tele van észemberekkel. amikor összetalálkoznak elsőként két fej találkozik: véleményeket, gondolatokat, meggyőződéseket cserélnek.
Felbecsülnek, megítélnek, megvizsgálnak, és elítélnek, ahelyett, hogy éreznének valamit, és az nyíltan kimutatnák.
Képzelj el egy olyan világot, amelyben két ember találkozásakor a következő mondatok hangzanak el:
"Csodálatos a kisugárzásod. Már attól is jobban érzem magam, ha rád nézek." Vagy "Veled szemben kissé bizonytalannak érzem magam, és nem is tudom, hogy mit mondjak"..."
Túlgondoljuk a dolgokat, elrejtünk biztos, vagy bizonytalan érzéseket mert ezek az elvárások rögződnek belénk, és aki nyit és kinyilvánít azt meg szintén nem értik, mert túlgondolják és nem csak egyszerűen érezni és megélni akarják...